Blog, állatvédelmi hírek
Állatok világnapja
2021.10.04
15:21
Az állatvédőknek szinte minden nap az állatok világnapja, de ma mindenki számára jelezve van a naptárba is ez a különleges nap, amikor kicsit talán nyitottabb szemmel járunk a környezetünkben, a minket körülvevő, a Földet szebb hellyé tevő élőlények között.
Miért volt egyáltalán szükség erre a napra, miért fontos nem csak a házikedvencek, de a vadon élő, illetve a haszonállatok védelme is? Ezekre a kérdésekre ténylegesen jól kifejtett választ adni lehetetlenség lenne egy ilyen rövid blogbejegyzésben, de röviden azért mi is mindeképp szeretnénk érinteni ezeket a témákat, megemlékezve a Földön velünk élő társainkról.
Idén ünnepli az emberiség 90. alkalommal az állatok világnapját. 1931-ben döntöttek úgy egy környezetvédelmi konferencián, hogy a minket körülvevő fauna megérdemli az évente legalább egyszeri megemlékezést, ezért Assisi Szent Ferenc napjához kapcsolva október 4-ét nevezték ki az állatok világnapjának.
Akkoriban az állatvédelem, mint fogalom még nem igazán jelentette ugyanazt, mint ma. Nem feltétlen az állatok egyedenkénti életminőségének javítása volt a cél, inkább a környezetvédelem, a körülöttünk élő, lélegző természet védelme, megismerése. Szerencsére mára már képesek vagyunk felfogni és átérezni az állatok fájdalmát, így ezen az úton is fejlődésnek indult az állatvédelem, bár ahhoz képest, hogy Szent Ferenc a legendák szerint már a 13. században képes volt érteni az állatok nyelvén, sok 21. századi embernek még mindig nem sikerül… Sok civil ember, sok nagyvállalat használja ki úgy a természet és az állatok erőforrásait, hogy a Föld már lassan belerokkan. Ne feledjük, idén például júl. 29-én fogytak el a Föld egy évre elegendő erőforrásai… Bár ennek okai nem csak az állathasználatban keresendők, mégis az állatvédelem és a környezetvédelem szorosan járnak kéz a kézben.
Ahogy pusztítjuk környezetünket, pusztítjuk az élővilágot is. Amikor a hírekben hallunk az erdőtüzekről, az atomkatasztrófákról, hogy ne kelljen messzire menni- vörösiszap katasztrófáról- mindenkinek nyilván az embertársai jutnak eszébe, de ne feledjük, hogy ezekben a katasztrófákban millió és millió ártatlan állat leli szörnyű kínok között halálát. Bár rajtuk utólag segíteni már nem tudunk, de a további károkat mérsékelni még nem késő..
Az állatokat azonban nem csak a környezetszennyezésen keresztül pusztítjuk. Minden kornak megvan a maga kegyetlensége, mintha az ember arra született volna, hogy a többi élőlényt saját szórakoztatására használja, zsigerelje ki. A régi kor állatkínzása az állatviadalok, gladiátorküzdelmek, vagy csatákban ezerszámra lemészárolt lovak halálát jelentette, ami a fejlődésnek indult tudomány ideje alatt szabályozások nélküli állatkísérletekbe ment át, míg eljutott a mai korral járó cirkuszokig, kutyaszaporítókig, az élelmiszeripar jelentette óriási keresletet kiszolgálni nem győző állatitermék kegyetlen előállításáig. Bár más formában, de az állatok sokszor ma is ugyanúgy csak tárgyak, gépek az emberi szükségletek kielégítésének céljára.
Annak érdekében, hogy a mélyebb pszichológia vizére (hozzáértés hiányában) ne tévedjek, nem keresem most arra a választ, vajon mi határozza meg, illetve befolyásolja az emberek egyénenkénti empátiaszintjének különbségét. Miért van az, hogy nem őt érintő cselekedet valakit elborzaszt és szinte fizikai fájdalomként megnyilvánuló lelki gyötrelmet okoz, míg más pislogás nélkül követi el az adott cselekedetet. Nem tudom miért van, hogy valaki sajátjaként éli meg állatok fájdalmát, míg más szemrebbenés nélkül nézi végig azok küzdelmeit, haláltusáját. Bármi is erre a magyarázat, az tény, hogy mindenkit az empátiára hatva meggyőzni nem lehet. Van aki egyszerűen csak nem érzi ugyanazt a fájdalmat, amit a környezetvédők, állatvédők igen. Azt azonban talán mindenki el tudja képzelni milyen lenne egy kellemes tavaszi nap madárdalok nélkül. Milyen lenne egy tó színesebbnél színesebb halak nélkül. Milyen lenne egy erdő az állatok neszezése nélkül. A világ elveszítené azt a színét, ami az ember lelkét még a legrosszabb napokon is fel tudja melegíteni kicsit.
Minden embernek egy élete van, így érthető ha igyekszik a hedonizmus elve szerint élni, de nem kell, hogy ez mértéktelenségbe, pazarlásba, mások kihasználásába torkolljon. Ha mindenki 1-2 dologra odafigyelne a környezete, az állatvilág érdekében, máris hatalmas fejlődéseket érnénk el. Nem kell minden szórakozást feladni, de sokszor semmibe sem kerülne kicsit visszaadni a természetnek abból a rengeteg csodából, amit mi kapunk tőle….
Hogy ne csak általánosságban fogalmazzunk, összeszedtünk néhány tippet, mellyel minimális lemondással, vagy akár anélkül tehetünk ezekért a csodás lényekért:
- vegán, vegetáriánus étkezéssel segíthetjük a haszonállatok kihasználásának csökkentését
- ha nem látogatunk állatokat használó cirkuszokat, nem támogatjuk a vadállatok szórakoztatóiparban való használatát
- állatkertek helyett látogassunk inkább vadasparkokat, ahol jobb feltételeket, nagyonn területet, szabadságot biztosítanak a vadállatoknak
- ne vásároljunk állatokon tesztelt kozmetikumokat, tisztítószereket
- ne vásároljunk igazi bőr vagy szőrme termékeket
- ne vásároljunk kutyát szaporítótól, legalább győzödjünk meg arról, hogy korrekt tenyésztővel van dolgunk, de a legjobb, ha nem is vásárolunk, fogadjunk inkább örökbe egy menhelyről, állatvédő szervezettől
- óvjuk környezetünket, ha nem tudjuk ehhez hogyan kezdjünk neki, számos weboldal nyújt segítséget és információt a témában. A teljesség igénye nélkül egy kis segítség:
Bár sokan állnak a témához azzal a felfogással, hogy "egy fecske nem csinál nyarat", de az a bizonyos nyár el fog jönni, el kell jönnie ahhoz, hogy a gyermekeink, unokáink is azt a gyönyörű Földet kapják meg, amit mi kaptunk annak idején és hogy az állatok értelmetlen szenvedéseinek egyszer véget tudjunk vetni.
